Ha lenne olyan szak, hogy „konyhafilozófia”, akkor szerintem
én biztosan oda járnék. Elmélkednék az élet nagy dolgairól - de nyilván
teljesen amatőr, már-már szégyenletes módon. Mindenféle filozófiai
előképzettség, és persze tehetség nélkül. Szeretném, komolyan. De nincs ilyen
szak. Pedig milyen jól hangzana: Dr. XY, konyhafilozófus. Na, jó, befejeztem…
Szóval, mivel nincs lehetőségem konyha filozofálni egyetemi keretek között, így
általában az írásaimban szeretem kiélni eme hajlamaimat. Ennek pedig ti
isszátok meg a levét, kedves olvasók…
Vagy mégsem? Mr. D. írt már olyan cikket, hogy a populáris
irodalom védőbeszéde, én pedig most a konyhafilozófia védőbeszédét alkottam
meg. Mivel nemcsak a filozófiához, de a védőbeszéd íráshoz sem értek, így ez is
rettentően amatőr lesz – gondoltam szólok.